Dukocsájev csoportosítása:
ü földtani (aktív, passzív)
·
aktív: kéregmozgások, talajvíz, felszíni vizek
·
passzív: kőzetek, ásványok
ü éghajlati
ü domborzati
ü biológiai
ü kor szerepe
A legújabb kutatások szerint
már az emberi tevékenységet is ide sorolhatjuk.
Éghajlati tényezők
Maga a Nap minden földi
életnek közvetlenül vagy közvetetten forrása. Maga az éghajlat meghatározza
biológiai tényezők jellegét és azok földrajzi elterjedését. A növények elterjedése
szoros kapcsolatban van a talajok milyenségével. A talajok zonalitásának
milyensége az éghajlattól függ.
A hőmérséklet folyamatos
változása befolyásolja a földben a kémiai és fizikai folyamatok alakulását.
Ilyen a mállás (talajképződés előfeltétele, fontos talajképződési folyamat). A
hőmérséklettől függ, milyen növények honosodnak meg az adott területen. A
talajban lévő élőlények aktivitását is befolyásolja a hőmérséklet.
A csapadék felszívódását
meghatározza a talaj milyensége, a növényzet, a hőmérséklet, a domborzat. A
csapadékvíz befolyásolja a mállást, biológiai folyamatokat valamint az anyagszállító
folyamatokat. A szél fokozza a párolgást
Biológiai tényezők
Edafon: a talaj élővilágának
összessége, a talajban lezajlódó változásokat határozza meg. Ide sorolható az
elhalt élőlények lebontása és a humuszképződés.
·
férgek: talajszerkezet képződéséhez járulnak hozzá
·
ízeltlábúak: előkészítik a szerves anyagok bakteriális átalakítását
·
baktériumok, gombák: kémiailag átalakítják azokat a szerves anyagokat,
melyekből energiát nyernek
·
magasabb rendű állatok járatai elősegítik a humusz mélyebben lévő
rétegekbe való bekerülését
A magasabb rendű növények
gyökérszervezete meghatározza az edafon összetételét, közvetlenül hat a talaj
átalakulási folyamataira (gyökérsavak, gyökéranyagcsere). A humuszképződéshez
az elhalt növényi maradványok adják a legtöbb alapanyagot.
Földtani tényezők
Aktív:
·
kéregmozgások:
hosszú idő alatt fejtik ki a talajképző hatásukat
·
talajvíz/talajnedvesség:
a talajban lejátszódó kémiai és fizikai folyamatokat befolyásolja: Túl nedves
helyeken oxigénhiányos állapot. A talajnedvesség mozgása meghatározza, hogy a területen
kilúgozás vagy felhalmozódás játszódik le.
·
felszíni vizek:
az ártereken lerakódott hordalékok alakítanak ki új viszonyokat.
Passzív:
·
kőzetek: a
talajtípusok kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet játsszák, van,
amikor az éghajlatot is a háttérbe tudják szorítani. Ezek a kőzethatású talajok.
·
ásványok
Domborzati tényezők
Közvetett hatással van a talajképződésre. Csupán a
többi tényezőt tudja módosítani. A magasság változásával változik az adott
terület éghajlata is. A lejtők meredeksége befolyásolja, hogy a talaj mennyi
csapadékot képes magába fogadni. A meredekséggel arányosan nő az elfolyó víz
mennyisége is.
Időtényező
Pleisztocén: az ekkor kialakult belföldi jég
elpusztította Észak-Európa addig kialakult talajtakaróját. A jég
visszahúzódásakor ezek a területek új éghajlati hatások alá kerültek. A legidősebb
talajok kb. 10.000. évesek és észak felé haladva egyre fiatalabbak. A trópusi
övezetben lévő talajok több millió éve változatlanok.
Az idősebb talajokban hosszabb folyamatok zajlódhattak
le, így azok a talajok bonyolultabbak, mint a fiatalabb és a fejlődésben
alacsonyabb szinten járó talajok.
